Hotelek

Eg�szs�g�gy �s Higi�n�

• Vesz�lyek �s megel�z�s
• Eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok
• Eg�szs�g�gyi biztos�t�s

�lt�zk�d�s

Munkahely

• �zleti gyakorlatok
• Helyi id�
• �zleti id�pontok
• Nemzeti �nnepek

P�nz

• P�nznem �s �rfolyamok
• Bankk�rty�k
• Bankok
• Borraval�

Kommunik�ci�

• Posta
• Telefon
• Fax
• Internet
• R�di�-Telev�zi�
• �js�g

Meg�rkez�s

V�m

• Szem�ly�gyek
• Aut�
• H�zi�llat
• Tiltott �ruk

Otthon

• Nyilv�ntart�s �s tart�zkod�si enged�ly
• Sz�ll�s
• Ingatlan�gyn�ks�gek
• K�zm�
• Helyi alkalmazottak
• T�rsadalombiztos�t�s

Oktat�s

V�s�rl�s

• �rm�rt�kek
• Szolg�ltat�sok
• �FA

�tel �s ital

• Min�s�g �s beszerezhet�s�g
• �ttermek

Pihen�s

• Sportk�zpontok �s K�z�ss�gi H�zak

A ter�let

a)      F�ldrajz

·        Mexik� �ppen az Amerikai Egyes�lt �llamokt�l d�lre ter�l az �szak-Amerikai kontinensen. K�zel 2 milli� km² –ert foglal el, t�bb mint 10000 km-es partszakasza van. Nyugatr�l a Csendes �ce�n, keletr�l a Mexik�i �b�l hat�rolja. Mexik� d�li szomsz�djai, Belliz �s Guatemala.

·        Az orsz�g t�bb mint fele 1000 m-es magass�gban fekszik. A parti tr�pusi n�v�nyzett�l eltekintve a domborzat legink�bb vulkanikus hegyek sorozat�b�l �ll. A k�t legf�bb hegyvonulat a keleti Sierra Madre �s a nyugati Sierra Madre. E k�t hegyvonulat k�z�tt egy nagy s�ks�gon fekszik el Mexik�v�ros 2240 m-es magass�gban.

·        A Csendes �ce�ni t�r�svonal k�zrefogja a vil�got K�n�t�l indulva, Jap�non �s Alaszk�n kereszt�l d�lre haladva Amerika nyugati partj�n�l. Mexik�ban �vente kb. 1000000 reng�st regisztr�lnak n�h�ny f�ldreng�ssel �s vulkanikus tev�kenys�ggel egyetemben. Popocat�petl Vulk�n 2000 december�ben t�rt ki, bebor�tva eg�sz Mexik�v�rost hamuval.

b)      �ghajlat

·       Mivel az orsz�g �szaki fele a tr�pusi ter�leten van, az �ghajlatot legink�bb a magass�g �s sz�less�gi fok hat�rozza meg. Megk�l�nb�ztet�nk egy meleg szintet (tierra caliente 0-900 m-ig), egy k�zepes szintet (tierra templada 900-1800 m), �s egy hideg z�n�t h�f�dte cs�csokkal (tierra fr�a).

·       Az orsz�g �szaki fele gyakran kap es�t, m�g a dzsungeles, d�l-keleten elter�l�, Tabascoi r�sz �vente 3000 mm csapad�kot kap. A k�z�ps� r�sz es�s �s sz�raz �vszakok v�ltakoznak. Az es�s szezon j�nius �s szeptember k�z�tt van, okt�ber az �ltal�ban sz�raz, november �s december �jra es�s, de janu�r �s m�jus k�z�tt sz�raz az �ghajlat.

·       Mexik�v�rosban kb. k�t �r�t esik egy nap az es�s �vszakban legink�bb az es�s �vszakban legink�bb k�s� d�lut�n. A p�ratartalom azonban alacsony �s a ny�ri h�m�rs�klet is elviselhet�. A telek sz�razak �s naposak, de el�fordulnak �jszakai fagyok is.

·       Guadalajar�ban egy kicsit melegebb az id�j�r�s, mint Mexik�v�rosban, m�g Monterrey a sz�ls�s�gek �llama. Rendk�v�l meleg a ny�r �s fagypont k�r�li h�m�rs�klet t�len.

c)      A f�v�ros: Mexik�v�ros

·       Mexik�v�ros a maga 17, 9 milli�s lakoss�g�val a vil�g legnagyobb v�rosa. 400 ker�letre (colonias) van osztva. A v�ros 2240 m-rel van a tengerszint felett.

·       A korm�ny t�rekv�sei ellen�re, miszerint t�bb ipari, kultur�lis, �s n�pess�gi g�cpontot l�tes�tsenek, Mexik�v�ros maradt a kultur�lis, kereskedelemi, ipari �s p�nz�gyi k�zpontja az orsz�gnak.

·       A v�rosnak k�t k�r�tja van, a peremker�letekn�l fut� Anillo Perif�rico �s a Circuito Interior. A v�ros k�t art�ri�ja a kelet-nyugati ir�nyban fut� Paseo de la Reforma �s az �szaki-d�li ir�nyban fut� Avenida Insurgentes. Sok aut�p�lya szeli �t a v�rost, amik j�l vannak kit�bl�zva.

·       Hab�r Mexik�v�ros ismert a nagy forgalomr�l, a v�roson val� �tutaz�s meglep�en gyors lehet a kiterjedt �th�l�zat miatt. Az utak felett �t�vel� hidak nagy forgalmi dug�t okozhatnak.

·       A v�ros legid�sebb r�sze a Zocalo (Plaza de la Constituci�n), amelyet s�t�l�utc�v� alak�tanak h�tf�t�l p�ntekig 10-17 �r�ig. A Zocalo az Azt�k v�ros, Tenochtitlan sz�v�ben �p�lt. A Zocalo �szaki r�sz�n ter�l el a Metropolitan Katedr�lis (The Metropolitan Catherdral), amely a legr�gebbi Latin-Amerik�ban �s az azt�k templom felett fekszik. A keleti oldali Nemzeti Palot�nak (Palacio Nacional) Diego Rivera festette a fresk�it. Polanco az �zleti negyed, ahol a legeleg�nsabb �s legdr�g�bb �zletek, �ttermek �s sz�llod�k tal�lhat�ak. A Zona Rosa a Reforma d�li r�sz�n, r�szben s�t�l�utca, nagyon ismert az �jszakai �let�r�l, annak ellen�re, hogy nagy hat�sa van Polanconak erre a r�szre �s nagyon rossz a leveg�je. A Chapultepec Parkban, a Paseo de la Forma v�g�n, van egy �llatkert, vid�mpark, �s sz�mos m�zeum is megtal�lhat� itt, mint p�ld�ul az Antropol�giai M�zeum, ahol a h�d�t�s el�tti mexik�i kult�ra tekinthet� meg. Itt tal�lhat� a Papalote Museum of Childhood �s a Modern M�v�szetek M�zeuma is. A Chapultepec Park nyugati �s �szaki r�sz�n helyezkednek el az exkluz�v lak�ker�letek, a Lomas de Chapultepec �s �s a Bosques de Lomas. M�g t�bb luxus ker�let tal�lhat� a v�ros d�li r�sz�n, San Angel �s �s Coyoacan illetve Pedregal. Ezek a negyedek kis faluk voltak, macskak�ves utc�kkal, amiket a v�ros m�r bekebelezett, de m�g megtartott�k az intim �s m�v�szi hangulatukat.

·       A v�ros s�lyos l�gszennyez�si probl�m�kkal k�zd. M�s probl�m�kkal is szembe kell n�znie, nem utols� sorban, hogy a v�ros alapja (ami egy t�meder) �vente 8 cm-t s�llyed. A n�pess�g bele�rtve a sz�let�seket �s a bev�ndorl�st is, �vente 300000 n�, ami lak�s probl�m�kat, iv�v�z-ell�t�si neh�zs�geket, forgalmi dug�kat �s l�gk�ri szennyezetts�get okoz. Az elm�lt �vekben javult a helyzet a l�gszennyezetts�g elleni t�rv�nnyel, ami t�vol tartja az aut�kat a v�rost�l egy napra egy h�ten. M�s megszor�t�sokhoz tartozik egy �ri�si olajfinom�t� bez�r�sa, illetve a buszok kataliz�torral val� felszerel�se. Ak�rhogy is az orsz�g ipar�nak jelent�s r�sze a v�rosban, vagy a v�ros k�rny�k�n �sszpontosul, �s ez okozza a probl�m�t.

·       Nagy probl�m�t okozott a v�rosnak az 1985-�s f�ldreng�s, amely a v�rosk�zpontban f�kusz�l�dott, a Paseo de La Forma, Avenida Ju�rez �s az Alemada k�r�l. T�bb mint 1500 �p�let d�lt �ssze. A Nezahuacoyotl nyomornegyed, ami a t�mederre �p�lt, eredetileg 23000 ember elsz�ll�sol�s�ra �p�lt, ennek ellen�re most 3000000-an lakj�k. Ez a r�sz nem s�r�lt meg, ahogy a Lomas de Chapultepec sem, mert ezek szil�rd hegyeken �llnak. A nagyszab�s� �jra�p�t�s m�g most is tart a Paseo de La Forma ment�n �s a t�rt�nelmi v�rosr�szben is. Okosabban �p�tik �jj� a 18 �ve nem h�borgatott r�szeket, hogy min�l vonz�bb� tegy�k a turist�k sz�m�ra.

·       A Santa Fe projekt egy nagyra t�r� terv, amit a v�ros nyugati perem�n hajtottak v�gre 1996-ban. A korm�nyzati irod�k mellett kialak�tottak egy 200000 m²-es bev�s�rl�k�zpontot is, amely a legnagyobb Latin-Amerik�ban �s t�bbtermes mozival rendelkezik. N�h�ny 5 csillagos sz�lloda is �p�lt, �s most jelennek meg a lak�parkok. A fejleszt�s c�lja az, hogy egy szolg�ltat� k�zpontot hozzanak l�tre t�vol a k�zleked�si dug�kt�l �s a l�gszennyezetts�gt�l. A k�zeli ter�let, Interlomas is er�sen fejl�dik, hogy a v�ros ki tudja tolni a hat�rait Mexik�b�l.

M�g t�bb inform�ci� Mexik�v�rosr�l: www.allaboutmexicocity.com

Az emberek

a)     Demogr�fiai t�nyez�k

·       Mexik� Latin-Amerika m�sodik legnagyobb n�pess�g� orsz�ga. 97, 36 milli� lakos�val Braz�lia m�g� szorul. Azonban a vil�g legnagyobb spanyolul besz�l� orsz�ga. Az �ves n�pess�g n�veked�s 1, 8%-os, a jelenlegi n�pess�g 35%-a 14 �v alatti, �s 95%-a 64 �v alatti. A v�rhat� �lettartam a f�rfiakn�l 69, 8 �v, a n�kn�l 75, 8 �v.

·       A lakoss�g 73%-a �l v�rosi ter�leten. A n�ps�r�s�g v�ltoz�, az eg�sz orsz�gban �tlagosan 48f�/km² , de Mexik�v�rosban ez a sz�m el�ri a 15000 f�/km²!

·       Kb. a n�pess�g 30%-a vallja mag�t indi�n �slakosnak �s kb. 9%-a eur�pai sz�rmaz�sa f�leg indi�n spanyol kever�kek (mestico). T�bb mint 30000 angol ajk� �l Mexik�ban �s az amerikaiak sz�ma meghaladja a negyed milli�t, t�bbs�g�ben nyugd�jasok.

·       Nagy probl�m�t jelentett a modern �letm�dra val� v�lt�s Mexik�ban, k�l�n�sen a v�rosokat k�r�l�lel� kis falvakban. A mexik�i �slakoss�g 73 k�l�nb�z� n�pcsoportra oszlik meg �s �k alkotj�k nagyr�szt azt a 10 milli� embert, aki a l�tminimum alatt �l. Az �tlet, hogy ezeket a n�pcsoportokat megpr�b�lj�k belevonni az �ltal�nos mexik�i kult�r�ba, egyed�l maradt, mert most egy olyan politik�t folytatnak, hogy szeretn�k fenntartani a hagyom�nyos �letm�d marad�k�t. (ez gyakran az indi�n kult�ra kevered�s�t jelenti a kereszt�ny behat�s� mexik�i kult�r�val, ink�bb mint az �si hagyom�nyokat, amik nem �lt�k t�l a spanyol h�d�t�st) T�bb mint egy milli� ember pr�b�l az Egyes�lt �llamokba v�ndorolni minden �vben, legt�bbj�k illeg�lisan. Nagyon nagy r�sz�ket elfogj�k a hat�ron �s visszak�ldi �ket, ahonnan j�ttek.

�llamok

Mexik� hivatalos neve Mexik�i Egyes�lt �llamok. Az �llami ker�let Mexik�v�ros �s a hozz� tartoz� peremker�letek, ez az orsz�g kultur�lis, ipari �s kereskedelmi k�zpontja. A korm�nyzati int�zked�sek ellen�re, hogy Mexik� centraliz�lts�g�t cs�kkents�k a v�ros n�pess�ge naponta 2000 emberrel n�!!! Ez a legr�gebbi v�ros az amerikai kontinensen. A v�rosban kb. 50000 amerikai �s kisebb l�tsz�m� brit, spanyol, francia �s n�met csoportok �lnek.  

Guadalajara

1550 m-en fekv� �llamnak 1, 6 milli� lakosa van. Kelet-k�z�p Mexik�ban ter�l el �s ismert a k�nny�ipar�r�l, ide�rtve a textil �s ruhaipart, a szappan �s n�v�nyi olajgy�rt�st �s cserzett b�r �s b�ripart, illetve a lisztk�sz�t�st.

Monterrey

Monterrey k�zvetlen Mexik�v�ros mellett ter�l el 1540 m magass�gban 1, 1 milli� lakossal. Gazdas�gilag fejlett, a neh�zipar k�zpontja. A helyi vagy nemzetk�zi tulajdon� gy�rakban, vasat �s ac�lt, vegyszereket, textilt, �veget, �s csomagol�anyagokat k�sz�tenek. Egy nagy p�nz�gyi k�zpont is, sz�mtalan bankkal �s biztos�t�t�rsas�ggal. A v�ros csak h�rom �ra kocsi�t az Egyes�lt �llamokt�l: ez Mexik� legamerik�sabb telep�l�se �s ezen fel�l kit�n� a kommunik�ci�s h�l�zata.

Nagyon sok kisebb kereskedelmi �s ipari k�zpont l�tezik jelent�s n�pess�ggel, �gy mint az amerikai hat�rhoz k�zel l�v� Ciudad Ju�rez (1, 1 milli�s lakoss�ggal), ahol aut� alkatr�szeket �s elektromos berendez�seket k�sz�tenek. Chihuahuaban (lakoss�g 657000) b�ny�szattal �s szarvasmarha-teny�szt�ssel foglalkoznak. Mexicali (lakoss�g 549000) egy kereskedelmi k�zpont a farmoknak a kaliforniai hat�rosan. Puebla (1, 2 milli�) a k�zponti s�ks�gon helyezkedik el, fejlett a farmergazd�lkod�sa �s a b�ny�szata, m�rv�nyterm�keket �s �nixot k�sz�tenek. Tijuana (1, 1 milli�) kedvelt �d�l�hely az amerikaiak sz�m�ra, k�zvetlen�l Kalifornia alatt. Le�n (1 milli�) b�ny�szati �s mez�gazdas�gi k�zpont. Torre�n (502000) b�za, gyapj� termeszt�s�vel, r�z, cink, �s ez�st b�ny�szattal, s�r �s lisztk�sz�t�ssel foglalkozik. San Louis Potos� (629000) f�v�rosa az azonos nev� hegyes �llamnak, legink�bb az itt b�ny�szott ez�stb�l k�sz�tenek term�keket. Aguacalientes (594000) mez�gazdas�gi �s szarvasmarha-teny�szt�si k�zpont a s�ks�gon.

A nyugati parton tal�ljuk Mazatl�nt (327000), a Lazaro Cardenas nev� kik�t�vel a f�mipar�r�l ismert, Acapulcof (620000), a legnagyobb nyugati parti nyaral�hely �s Salina Cruzf, melynek hatalmas olajfinom�t�ja van.

A Mexik�i-�b�lben van Veracruz (441000) �s M�rida (662000), amelyek a k�zpontjai a Yucat�n f�lsziget r�g�szete ir�nt �rdekl�d� turist�knak. Az elm�lt 15 �vben Canc�n (397000) egy kis hal�szfalub�l egy hatalmas �d�l�helly� n�tte ki mag�t, a n�pess�g rohamosan n�, de a legt�bb ember a luxus turista l�tes�tm�nyek m�g�tt �l visk�v�rosokban.

Nyelv

Az orsz�g hivatalos nyelve a spanyol. Hab�r nagyon sok m�velt mexik�i besz�l angolul, �s az Amerik�hoz k�zeli ter�leteken meg�rtik, de a t�bbs�g nem besz�li a nyelvet. Az �slakoss�g �ltal�ban egyet besz�l a sok indi�n nyelv k�z�l, de sokan meg�rtik a spanyolt is.

A mindennapi �let sokkal k�nnyebb egy alap spanyol nyelvtud�ssal, �s azok akik Mexik�ban sz�nd�koznak maradni huzamosabb ideig, er�sen aj�nlott egy Latin-amerikai spanyol nyelvtanfolyam elv�gz�se. A l�togat�knak is aj�nlott egy kis spanyol, hogy boldoguljanak a helyiekkel, a v�s�rl�ssal, utaz�ssal, �s a t�megk�zleked�ssel. A Latin-amerikai spanyol hasonl�, amit d�l-nyugat Spanyolorsz�gban besz�lnek, ahol a puha „c” �s nem „z”-t „s”-nek ejtik �s „th”-nak, mint Spanyolorsz�g m�s ter�letein, de a kaszt�liai spanyolt k�nnyen meg�rtik.

Vall�s

Nincsen hivatalos vall�s, de a t�bbs�g (89%) r�mai katolikus. Az emberek �let�ben nagy szerepet j�tszik az egyh�z. �les ellent�t volt az Egyh�z �s a Korm�ny k�z�tt eg�szen 1992-ig, mikor egy t�rv�nyt hoztak, mely t�bb jogot adott a vall�sos szervezeteknek, ez egy kicsit enyh�tette a fesz�lts�get.

A protest�ns vall�s k�vet�inek, majdnem mindegyik nagyobb v�rosban van templomuk. Zsinag�g�kat is tal�lunk.

Hagyom�nyok �s a megsz�l�t�s form�i

a)     Hagyom�nyok

·       A mexik�iak nagyon nacionalist�k: nagy a hagyom�nya amerikaellenesnek lenni a XIX. Sz.-ban elvesztett ter�letek miatt. Ennek ellen�re a helyi amerikaiakat kedvesen �s vend�gszeret�en kezelik. Ellent�tben m�s spanyol-amerikai orsz�gban itt a meszticeket nem kezelik m�sodrang�nak. Ez legf�k�ppen a mexik�i felkel�s miatt van, ami a spanyol koloniz�ci� idej�n zajlott le. Persze a spanyolok voltak a brut�lis h�d�tok. Nagy g�ggel civiliz�lt�k meg az azt�kokat �s a may�kat.

·       A helyi lakosok nagyon vend�gszeret�k. A kapcsolatok �s bar�ts�gok nagyon fontosak, ha egyszer egy bar�ts�g megk�ttetett, akkor az a szem�ly majdnem a csal�d tagj�v� v�lik.

·       A Machismo egy domin�ns megjelen�s a t�rsadalmi �letben. Fiatal bev�ndorl� n�k k�l�n�sen �szak-Amerik�b�l, v�gigm�r� tekintetek �lland� c�lpontj�v� v�lhatnak.

·       A sz�rakoz�s nagy r�sze a hotelekben �s �ttermekben t�rt�nik. Azonban, ha hivatalosak vagyunk egy h�zhoz valamilyen hivatalos �sszej�vetelre nagyon fontos, hogy k�ldj�nk vir�got el�re, �s ut�lag egy doboz csokol�d�t egy spanyolul �rt k�sz�n�lev�llel a vend�gl�t�nak. Ha a rendezv�ny k�tetlenebb, elfogadott, ha aj�nd�kkal �rkez�nk.

·       A k�zfog�s elfogadott, mind tal�lkoz�skor mind elk�sz�n�skor, Az udvariass�g mindig k�lcs�n�s. Mikor a mexik�iak besz�lgetnek egym�ssal mindig nagyon k�zel �llnak egym�shoz, �s gyakran meg�rintik egym�s karj�t, v�ll�t.

·       Bev�ndorl�k j�l teszik ha megtanulj�k a helyi szok�sokat, mert csak a turista helyeken �s idegen k�z�ss�gekben vette �t a szerepet az amerikai �letm�d a szigor� mexik�i hagyom�nyokt�l.

·       Az utcai viselet napk�zben az eg�sz orsz�gban elfogadott, de az eleg�ns �lt�zk�d�s elv�rt az �ttermekben �s a hotelekben. A mexik�iak nagyon tudatosak az �lt�zk�d�sben, a n�k, pedig k�vetik a divatot. A j� min�s�g� ruha nagyon fontos. A ruha jelzi a t�rsadalombeli rangot.

b)     Megsz�l�t�s

·       Mint ahogy m�s spanyol nyelv� orsz�gban, �gy Mexik�ban is �ltal�ban k�t vezet�knevet haszn�lnak, az utols� az �desanya vezet�kneve. Az a n�vjegyk�rtya, melyen az �ll, hogy Jaime Sanchez Portillo, akkor a tulajdonos�t mind a k�t nev�n illik sz�l�tani, vagy Senor Sancheznek (soha nem Senor Portillonak, mert az nagyfok� tiszteletlens�g). Ha egy n� le�nykori neve Maria Molina Gomez, �s f�rjhez megy, akkor a f�rje nev�t veszi fel, Maria Molina de Sanchez, �s akkor Senora Sancheznek kell sz�l�tani. Ha k�ts�g mer�l fel a h�lgy csal�di �llapot�t illet�en, akkor a Senorita jelz�t haszn�ljuk.

·       A hivatalos nyelvben, nagy jelent�s�ge van a rangnak, foglalkoz�snak. �r�sban �s besz�dben is haszn�ljuk az illet� foglalkoz�s�t a Senor megsz�l�t�s helyett. Pl.: Licenciado, Ingeniero (m�rn�k). Az id�s emberekn�l a tisztelet kifejez�s�re haszn�lj�k a Don illetve a Donna jelz�t a vezet�knevek el�tt. A megsz�l�t�sn�l term�szetesen figyelembe kell venni az illet� nev�t, ha h�lgy akkor, Licenciada, Ingeniera.

Az �llam

a)     T�rt�nelem

·       Miel�tt az eur�paiak meg�rkeztek volna, Mexik�t fejlett indi�n civiliz�ci�k lakt�k. Ezek a k�pzett emberek hatalmas birodalmakat �p�tettek. A legels� lakosok az olm�kok voltak i. e. 2000-ben. A 12. sz. el�tt a may�k �p�tettek v�rosokat �szak-�s K�z�p Amerik�ban. A spanyolok �ltal 1521-ben megh�d�tott azt�kok voltak a legutols� indi�n birodalom tagjai. Az azt�k kult�r�t sz�trombolt�k, hab�r a spanyolok pr�b�lt�k meg�vni a m�r l�tez� kult�r�t. A kereszt�nys�get is a spanyolok hozt�k, akik eg�szen a XIX. Sz.-ig uralkodtak.

·       1810 szeptember�ben Miguel Hidalgo, egy helyi pap k�zd�tt a f�ggetlens�g�rt 1821-ig. 1824-ben megalkott�k az alkotm�nyt �s elkezdett form�l�dni a k�zt�rsas�g. 1833-ban egy dikt�tor Antonio L�pez de Santa Ana vette �t a hatalmat. 1836-ban Texas elszakadt Mexik�t�l �s Amerika fennhat�s�ga al� ker�lt. Amerik�val folytatott h�bor� (1846-48) k�vetkezt�ben t�bb ter�let is elveszett. (Ezek nagy r�sze alkotja a mai Egyes�lt �llamok nyugati fel�t). 1855-ben Santa Ana lemondott, �s helyett Benito Ju�rez lett az eln�k.

·       1861-ben Franciaorsz�g lerohanta Mexik�t �s Maximilian, ausztriai f�herceg lett Mexik� uralkod�ja. 1867-ben megfosztott�k az eln�ki posztt�l a Ju�rez vezette katonai er�k.

·       1877-ben Porfirio Diaz dikt�tor vette �t a hatalmat. Az 1910-es lev�lt�s�t k�vet�en egy 10 �ves z�r�s id�szak k�vetkezett eg�szen 1920-ig, m�g megalkott�k az �j alkotm�nyt. Ezt az id�szakot h�vj�k a t�rsadalmi forradalom id�szak�nak.

·       Politikai z�rzavar alakult ki az 1930-as �vekben, ami 1940-re stabiliz�l�dott. 1929-t�l az Int�zm�nyes Forradalmi P�rt (PRI) volt korm�nyon egy fojtogat� �s elt�r� politik�t folytatva.

·      1988-ban Carlos Salinas de Gortari eln�k�t v�lasztott�k meg. Al��rta az �szak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezm�nyt (NAFTA), de miut�n lemondott elmenek�lt az orsz�gb�l, mert korrupci�s botr�nyba keveredett.

·       Az 1990-es �vekben t�rt�ntek seg�tettek hatalmon maradni a gyenge p�rtnak. 1994-ben Chiapas �llam felkel�st ind�tott a korm�ny ellen, mert nem �rtettek egyet a korm�ny �slakosokkal val� b�n�sm�dj�val. A felkel�st a Zapatista Nemzeti Liber�lis Hadsereg (EZLN) vezette. Sz�mtalan hivatalnokot korrupci�val v�doltak �s m�g ugyanebben az �vben a PRI eln�kjel�ltj�t Luis Donaldo Colosio-t meg�lt�k. A PRI helyettes jel�ltje Ernesto Zedillo Ponce de Le�n m�g ebben az �vben elfoglalta hivatal�t. A gazdas�gi v�ls�g, a p�nz instabilit�sa �s v�laszt�si reformok egy�ttese eredm�nyezte a PRI veszt�s�t az 1997-es v�laszt�sokon. Az ellenz�k bebiztos�tott sz�mtalan fontos poz�ci�t �s a PRI elvesz�tette az uralm�t a Kongresszusbeli als� h�zon, el�sz�r a t�rt�nelem folyam�n.

·       2000. J�lius: Vicente Fox a Nemzeti Cselekv�s P�rtnak a jel�ltj�t v�lasztott�k meg eln�knek. Ez v�gett vetett a PRI 70 �ves r�szv�tel�nek a korm�nyban. Fox eln�knek priorit�sai k�z�tt van a gazdas�g fejleszt�se, jobb vagyoni eloszt�s �s a t�rsadalmi �letben el�fordul� korrupci� visszaszor�t�sa.