Hotelek

Egészségügy és Higiéné

• Veszélyek és megelőzés
• Egészségügyi szolgáltatások
• Egészségügyi biztosítás

Öltözködés

Munkahely

• Üzleti gyakorlatok
• Helyi idő
• Üzleti időpontok
• Nemzeti ünnepek

Pénz

• Pénznem és árfolyamok
• Bankkártyák
• Bankok
• Borravaló

Kommunikáció

• Posta
• Telefon
• Fax
• Internet
• Rádió-Televízió
• Újság

Megérkezés

Vám

• Személyügyek
• Autó
• Háziállat
• Tiltott áruk

Otthon

• Nyilvántartás és tartózkodási engedély
• Szállás
• Ingatlanügynökségek
• Közmű
• Helyi alkalmazottak
• Társadalombiztosítás

Oktatás

Vásárlás

• Űrmértékek
• Szolgáltatások
• ÁFA

Étel és ital

• Minőség és beszerezhetőség
• Éttermek

Pihenés

• Sportközpontok és Közösségi Házak

A terület

a)      Földrajz

·        Mexikó éppen az Amerikai Egyesült Államoktól délre terül az Észak-Amerikai kontinensen. Közel 2 millió km² –ert foglal el, több mint 10000 km-es partszakasza van. Nyugatról a Csendes Óceán, keletről a Mexikói öböl határolja. Mexikó déli szomszédjai, Belliz és Guatemala.

·        Az ország több mint fele 1000 m-es magasságban fekszik. A parti trópusi növényzettől eltekintve a domborzat leginkább vulkanikus hegyek sorozatából áll. A két legfőbb hegyvonulat a keleti Sierra Madre és a nyugati Sierra Madre. E két hegyvonulat között egy nagy síkságon fekszik el Mexikóváros 2240 m-es magasságban.

·        A Csendes Óceáni törésvonal közrefogja a világot Kínától indulva, Japánon és Alaszkán keresztül délre haladva Amerika nyugati partjánál. Mexikóban évente kb. 1000000 rengést regisztrálnak néhány földrengéssel és vulkanikus tevékenységgel egyetemben. Popocatépetl Vulkán 2000 decemberében tört ki, beborítva egész Mexikóvárost hamuval.

b)      Éghajlat

·       Mivel az ország északi fele a trópusi területen van, az éghajlatot leginkább a magasság és szélességi fok határozza meg. Megkülönböztetünk egy meleg szintet (tierra caliente 0-900 m-ig), egy közepes szintet (tierra templada 900-1800 m), és egy hideg zónát hófödte csúcsokkal (tierra fría).

·       Az ország északi fele gyakran kap esőt, míg a dzsungeles, dél-keleten elterülő, Tabascoi rész évente 3000 mm csapadékot kap. A középső rész esős és száraz évszakok váltakoznak. Az esős szezon június és szeptember között van, október az általában száraz, november és december újra esős, de január és május között száraz az éghajlat.

·       Mexikóvárosban kb. két órát esik egy nap az esős évszakban leginkább az esős évszakban leginkább késő délután. A páratartalom azonban alacsony és a nyári hőmérséklet is elviselhető. A telek szárazak és naposak, de előfordulnak éjszakai fagyok is.

·       Guadalajarában egy kicsit melegebb az időjárás, mint Mexikóvárosban, míg Monterrey a szélsőségek állama. Rendkívül meleg a nyár és fagypont körüli hőmérséklet télen.

c)      A főváros: Mexikóváros

·       Mexikóváros a maga 17, 9 milliós lakosságával a világ legnagyobb városa. 400 kerületre (colonias) van osztva. A város 2240 m-rel van a tengerszint felett.

·       A kormány törekvései ellenére, miszerint több ipari, kulturális, és népességi gócpontot létesítsenek, Mexikóváros maradt a kulturális, kereskedelemi, ipari és pénzügyi központja az országnak.

·       A városnak két körútja van, a peremkerületeknél futó Anillo Periférico és a Circuito Interior. A város két artériája a kelet-nyugati irányban futó Paseo de la Reforma és az északi-déli irányban futó Avenida Insurgentes. Sok autópálya szeli át a várost, amik jól vannak kitáblázva.

·       Habár Mexikóváros ismert a nagy forgalomról, a városon való átutazás meglepően gyors lehet a kiterjedt úthálózat miatt. Az utak felett átívelő hidak nagy forgalmi dugót okozhatnak.

·       A város legidősebb része a Zocalo (Plaza de la Constitución), amelyet sétálóutcává alakítanak hétfőtől péntekig 10-17 óráig. A Zocalo az Azték város, Tenochtitlan szívében épült. A Zocalo északi részén terül el a Metropolitan Katedrális (The Metropolitan Catherdral), amely a legrégebbi Latin-Amerikában és az azték templom felett fekszik. A keleti oldali Nemzeti Palotának (Palacio Nacional) Diego Rivera festette a freskóit. Polanco az üzleti negyed, ahol a legelegánsabb és legdrágább üzletek, éttermek és szállodák találhatóak. A Zona Rosa a Reforma déli részén, részben sétálóutca, nagyon ismert az éjszakai életéről, annak ellenére, hogy nagy hatása van Polanconak erre a részre és nagyon rossz a levegője. A Chapultepec Parkban, a Paseo de la Forma végén, van egy állatkert, vidámpark, és számos múzeum is megtalálható itt, mint például az Antropológiai Múzeum, ahol a hódítás előtti mexikói kultúra tekinthető meg. Itt található a Papalote Museum of Childhood és a Modern Művészetek Múzeuma is. A Chapultepec Park nyugati és északi részén helyezkednek el az exkluzív lakókerületek, a Lomas de Chapultepec és és a Bosques de Lomas. Még több luxus kerület található a város déli részén, San Angel és és Coyoacan illetve Pedregal. Ezek a negyedek kis faluk voltak, macskaköves utcákkal, amiket a város már bekebelezett, de még megtartották az intim és művészi hangulatukat.

·       A város súlyos légszennyezési problémákkal küzd. Más problémákkal is szembe kell néznie, nem utolsó sorban, hogy a város alapja (ami egy tómeder) évente 8 cm-t süllyed. A népesség beleértve a születéseket és a bevándorlást is, évente 300000 nő, ami lakás problémákat, ivóvíz-ellátási nehézségeket, forgalmi dugókat és légköri szennyezettséget okoz. Az elmúlt években javult a helyzet a légszennyezettség elleni törvénnyel, ami távol tartja az autókat a várostól egy napra egy héten. Más megszorításokhoz tartozik egy óriási olajfinomító bezárása, illetve a buszok katalizátorral való felszerelése. Akárhogy is az ország iparának jelentős része a városban, vagy a város környékén összpontosul, és ez okozza a problémát.

·       Nagy problémát okozott a városnak az 1985-ös földrengés, amely a városközpontban fókuszálódott, a Paseo de La Forma, Avenida Juárez és az Alemada körül. Több mint 1500 épület dőlt össze. A Nezahuacoyotl nyomornegyed, ami a tómederre épült, eredetileg 23000 ember elszállásolására épült, ennek ellenére most 3000000-an lakják. Ez a rész nem sérült meg, ahogy a Lomas de Chapultepec sem, mert ezek szilárd hegyeken állnak. A nagyszabású újraépítés még most is tart a Paseo de La Forma mentén és a történelmi városrészben is. Okosabban építik újjá a 18 éve nem háborgatott részeket, hogy minél vonzóbbá tegyék a turisták számára.

·       A Santa Fe projekt egy nagyra törő terv, amit a város nyugati peremén hajtottak végre 1996-ban. A kormányzati irodák mellett kialakítottak egy 200000 m²-es bevásárlóközpontot is, amely a legnagyobb Latin-Amerikában és többtermes mozival rendelkezik. Néhány 5 csillagos szálloda is épült, és most jelennek meg a lakóparkok. A fejlesztés célja az, hogy egy szolgáltató központot hozzanak létre távol a közlekedési dugóktól és a légszennyezettségtől. A közeli terület, Interlomas is erősen fejlődik, hogy a város ki tudja tolni a határait Mexikóból.

Még több információ Mexikóvárosról: www.allaboutmexicocity.com

Az emberek

a)     Demográfiai tényezők

·       Mexikó Latin-Amerika második legnagyobb népességű országa. 97, 36 millió lakosával Brazília mögé szorul. Azonban a világ legnagyobb spanyolul beszélő országa. Az éves népesség növekedés 1, 8%-os, a jelenlegi népesség 35%-a 14 év alatti, és 95%-a 64 év alatti. A várható élettartam a férfiaknál 69, 8 év, a nőknél 75, 8 év.

·       A lakosság 73%-a él városi területen. A népsűrűség változó, az egész országban átlagosan 48fő/km² , de Mexikóvárosban ez a szám eléri a 15000 fő/km²!

·       Kb. a népesség 30%-a vallja magát indián őslakosnak és kb. 9%-a európai származása főleg indián spanyol keverékek (mestico). Több mint 30000 angol ajkú él Mexikóban és az amerikaiak száma meghaladja a negyed milliót, többségében nyugdíjasok.

·       Nagy problémát jelentett a modern életmódra való váltás Mexikóban, különösen a városokat körülölelő kis falvakban. A mexikói őslakosság 73 különböző népcsoportra oszlik meg és ők alkotják nagyrészt azt a 10 millió embert, aki a létminimum alatt él. Az ötlet, hogy ezeket a népcsoportokat megpróbálják belevonni az általános mexikói kultúrába, egyedül maradt, mert most egy olyan politikát folytatnak, hogy szeretnék fenntartani a hagyományos életmód maradékát. (ez gyakran az indián kultúra keveredését jelenti a keresztény behatású mexikói kultúrával, inkább mint az ősi hagyományokat, amik nem élték túl a spanyol hódítást) Több mint egy millió ember próbál az Egyesült Államokba vándorolni minden évben, legtöbbjük illegálisan. Nagyon nagy részüket elfogják a határon és visszaküldi őket, ahonnan jöttek.

Államok

Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok. Az állami kerület Mexikóváros és a hozzá tartozó peremkerületek, ez az ország kulturális, ipari és kereskedelmi központja. A kormányzati intézkedések ellenére, hogy Mexikó centralizáltságát csökkentsék a város népessége naponta 2000 emberrel nő!!! Ez a legrégebbi város az amerikai kontinensen. A városban kb. 50000 amerikai és kisebb létszámú brit, spanyol, francia és német csoportok élnek.  

Guadalajara

1550 m-en fekvő államnak 1, 6 millió lakosa van. Kelet-közép Mexikóban terül el és ismert a könnyűiparáról, ideértve a textil és ruhaipart, a szappan és növényi olajgyártást és cserzett bőr és bőripart, illetve a lisztkészítést.

Monterrey

Monterrey közvetlen Mexikóváros mellett terül el 1540 m magasságban 1, 1 millió lakossal. Gazdaságilag fejlett, a nehézipar központja. A helyi vagy nemzetközi tulajdonú gyárakban, vasat és acélt, vegyszereket, textilt, üveget, és csomagolóanyagokat készítenek. Egy nagy pénzügyi központ is, számtalan bankkal és biztosítótársasággal. A város csak három óra kocsiút az Egyesült Államoktól: ez Mexikó legamerikásabb települése és ezen felül kitűnő a kommunikációs hálózata.

Nagyon sok kisebb kereskedelmi és ipari központ létezik jelentős népességgel, úgy mint az amerikai határhoz közel lévő Ciudad Juárez (1, 1 milliós lakossággal), ahol autó alkatrészeket és elektromos berendezéseket készítenek. Chihuahuaban (lakosság 657000) bányászattal és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Mexicali (lakosság 549000) egy kereskedelmi központ a farmoknak a kaliforniai határosan. Puebla (1, 2 millió) a központi síkságon helyezkedik el, fejlett a farmergazdálkodása és a bányászata, márványtermékeket és ónixot készítenek. Tijuana (1, 1 millió) kedvelt üdülőhely az amerikaiak számára, közvetlenül Kalifornia alatt. León (1 millió) bányászati és mezőgazdasági központ. Torreón (502000) búza, gyapjú termesztésével, réz, cink, és ezüst bányászattal, sör és lisztkészítéssel foglalkozik. San Louis Potosí (629000) fővárosa az azonos nevű hegyes államnak, leginkább az itt bányászott ezüstből készítenek termékeket. Aguacalientes (594000) mezőgazdasági és szarvasmarha-tenyésztési központ a síkságon.

A nyugati parton találjuk Mazatlánt (327000), a Lazaro Cardenas nevű kikötővel a fémiparáról ismert, Acapulcof (620000), a legnagyobb nyugati parti nyaralóhely és Salina Cruzf, melynek hatalmas olajfinomítója van.

A Mexikói-öbölben van Veracruz (441000) és Mérida (662000), amelyek a központjai a Yucatán félsziget régészete iránt érdeklődő turistáknak. Az elmúlt 15 évben Cancún (397000) egy kis halászfaluból egy hatalmas üdülőhellyé nőtte ki magát, a népesség rohamosan nő, de a legtöbb ember a luxus turista létesítmények mögött él viskóvárosokban.

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve a spanyol. Habár nagyon sok művelt mexikói beszél angolul, és az Amerikához közeli területeken megértik, de a többség nem beszéli a nyelvet. Az őslakosság általában egyet beszél a sok indián nyelv közül, de sokan megértik a spanyolt is.

A mindennapi élet sokkal könnyebb egy alap spanyol nyelvtudással, és azok akik Mexikóban szándékoznak maradni huzamosabb ideig, erősen ajánlott egy Latin-amerikai spanyol nyelvtanfolyam elvégzése. A látogatóknak is ajánlott egy kis spanyol, hogy boldoguljanak a helyiekkel, a vásárlással, utazással, és a tömegközlekedéssel. A Latin-amerikai spanyol hasonló, amit dél-nyugat Spanyolországban beszélnek, ahol a puha „c” és nem „z”-t „s”-nek ejtik és „th”-nak, mint Spanyolország más területein, de a kasztíliai spanyolt könnyen megértik.

Vallás

Nincsen hivatalos vallás, de a többség (89%) római katolikus. Az emberek életében nagy szerepet játszik az egyház. Éles ellentét volt az Egyház és a Kormány között egészen 1992-ig, mikor egy törvényt hoztak, mely több jogot adott a vallásos szervezeteknek, ez egy kicsit enyhítette a feszültséget.

A protestáns vallás követőinek, majdnem mindegyik nagyobb városban van templomuk. Zsinagógákat is találunk.

Hagyományok és a megszólítás formái

a)     Hagyományok

·       A mexikóiak nagyon nacionalisták: nagy a hagyománya amerikaellenesnek lenni a XIX. Sz.-ban elvesztett területek miatt. Ennek ellenére a helyi amerikaiakat kedvesen és vendégszeretően kezelik. Ellentétben más spanyol-amerikai országban itt a meszticeket nem kezelik másodrangúnak. Ez legfőképpen a mexikói felkelés miatt van, ami a spanyol kolonizáció idején zajlott le. Persze a spanyolok voltak a brutális hódítok. Nagy gőggel civilizálták meg az aztékokat és a mayákat.

·       A helyi lakosok nagyon vendégszeretők. A kapcsolatok és barátságok nagyon fontosak, ha egyszer egy barátság megköttetett, akkor az a személy majdnem a család tagjává válik.

·       A Machismo egy domináns megjelenés a társadalmi életben. Fiatal bevándorló nők különösen Észak-Amerikából, végigmérő tekintetek állandó célpontjává válhatnak.

·       A szórakozás nagy része a hotelekben és éttermekben történik. Azonban, ha hivatalosak vagyunk egy házhoz valamilyen hivatalos összejövetelre nagyon fontos, hogy küldjünk virágot előre, és utólag egy doboz csokoládét egy spanyolul írt köszönőlevéllel a vendéglátónak. Ha a rendezvény kötetlenebb, elfogadott, ha ajándékkal érkezünk.

·       A kézfogás elfogadott, mind találkozáskor mind elköszönéskor, Az udvariasság mindig kölcsönös. Mikor a mexikóiak beszélgetnek egymással mindig nagyon közel állnak egymáshoz, és gyakran megérintik egymás karját, vállát.

·       Bevándorlók jól teszik ha megtanulják a helyi szokásokat, mert csak a turista helyeken és idegen közösségekben vette át a szerepet az amerikai életmód a szigorú mexikói hagyományoktól.

·       Az utcai viselet napközben az egész országban elfogadott, de az elegáns öltözködés elvárt az éttermekben és a hotelekben. A mexikóiak nagyon tudatosak az öltözködésben, a nők, pedig követik a divatot. A jó minőségű ruha nagyon fontos. A ruha jelzi a társadalombeli rangot.

b)     Megszólítás

·       Mint ahogy más spanyol nyelvű országban, így Mexikóban is általában két vezetéknevet használnak, az utolsó az édesanya vezetékneve. Az a névjegykártya, melyen az áll, hogy Jaime Sanchez Portillo, akkor a tulajdonosát mind a két nevén illik szólítani, vagy Senor Sancheznek (soha nem Senor Portillonak, mert az nagyfokú tiszteletlenség). Ha egy nő leánykori neve Maria Molina Gomez, és férjhez megy, akkor a férje nevét veszi fel, Maria Molina de Sanchez, és akkor Senora Sancheznek kell szólítani. Ha kétség merül fel a hölgy családi állapotát illetően, akkor a Senorita jelzőt használjuk.

·       A hivatalos nyelvben, nagy jelentősége van a rangnak, foglalkozásnak. Írásban és beszédben is használjuk az illető foglalkozását a Senor megszólítás helyett. Pl.: Licenciado, Ingeniero (mérnök). Az idős embereknél a tisztelet kifejezésére használják a Don illetve a Donna jelzőt a vezetéknevek előtt. A megszólításnál természetesen figyelembe kell venni az illető nevét, ha hölgy akkor, Licenciada, Ingeniera.

Az állam

a)     Történelem

·       Mielőtt az európaiak megérkeztek volna, Mexikót fejlett indián civilizációk lakták. Ezek a képzett emberek hatalmas birodalmakat építettek. A legelső lakosok az olmékok voltak i. e. 2000-ben. A 12. sz. előtt a mayák építettek városokat Észak-és Közép Amerikában. A spanyolok által 1521-ben meghódított aztékok voltak a legutolsó indián birodalom tagjai. Az azték kultúrát szétrombolták, habár a spanyolok próbálták megóvni a már létező kultúrát. A kereszténységet is a spanyolok hozták, akik egészen a XIX. Sz.-ig uralkodtak.

·       1810 szeptemberében Miguel Hidalgo, egy helyi pap küzdött a függetlenségért 1821-ig. 1824-ben megalkották az alkotmányt és elkezdett formálódni a köztársaság. 1833-ban egy diktátor Antonio López de Santa Ana vette át a hatalmat. 1836-ban Texas elszakadt Mexikótól és Amerika fennhatósága alá került. Amerikával folytatott háború (1846-48) következtében több terület is elveszett. (Ezek nagy része alkotja a mai Egyesült Államok nyugati felét). 1855-ben Santa Ana lemondott, és helyett Benito Juárez lett az elnök.

·       1861-ben Franciaország lerohanta Mexikót és Maximilian, ausztriai főherceg lett Mexikó uralkodója. 1867-ben megfosztották az elnöki poszttól a Juárez vezette katonai erők.

·       1877-ben Porfirio Diaz diktátor vette át a hatalmat. Az 1910-es leváltását követően egy 10 éves zűrös időszak következett egészen 1920-ig, míg megalkották az új alkotmányt. Ezt az időszakot hívják a társadalmi forradalom időszakának.

·       Politikai zűrzavar alakult ki az 1930-as években, ami 1940-re stabilizálódott. 1929-től az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) volt kormányon egy fojtogató és eltérő politikát folytatva.

·      1988-ban Carlos Salinas de Gortari elnököt választották meg. Aláírta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), de miután lemondott elmenekült az országból, mert korrupciós botrányba keveredett.

·       Az 1990-es években történtek segítettek hatalmon maradni a gyenge pártnak. 1994-ben Chiapas állam felkelést indított a kormány ellen, mert nem értettek egyet a kormány őslakosokkal való bánásmódjával. A felkelést a Zapatista Nemzeti Liberális Hadsereg (EZLN) vezette. Számtalan hivatalnokot korrupcióval vádoltak és még ugyanebben az évben a PRI elnökjelöltjét Luis Donaldo Colosio-t megölték. A PRI helyettes jelöltje Ernesto Zedillo Ponce de León még ebben az évben elfoglalta hivatalát. A gazdasági válság, a pénz instabilitása és választási reformok együttese eredményezte a PRI vesztését az 1997-es választásokon. Az ellenzék bebiztosított számtalan fontos pozíciót és a PRI elveszítette az uralmát a Kongresszusbeli alsó házon, először a történelem folyamán.

·       2000. Július: Vicente Fox a Nemzeti Cselekvés Pártnak a jelöltjét választották meg elnöknek. Ez végett vetett a PRI 70 éves részvételének a kormányban. Fox elnöknek prioritásai között van a gazdaság fejlesztése, jobb vagyoni elosztás és a társadalmi életben előforduló korrupció visszaszorítása.