Édes élet, Árvay és Tsa., 2001
Attila 2007.04.12. 13:10
Ehhez a borhoz talán nem is kellene bevezeto. Csaba barátom által jutottam hozzá. Ezúton is köszönet neki.
Már mikor a pohárba töltöm az már maga a gyönyör. Olajosan csurog le a pohár mélyére. Színe játszik az arany és a szalmasárga között. Olyan könnyeket rajzol a legkisebb rezzenésre a pohár falán, hogy azokat késszel nem lehetne levakarni. Legalább 15-20 mp is eltellik mire megindul egy csepp és templomablakot rajzolva visszasiklik társaihoz. Csak ezt el tudnám nézegetni órákig, de tudom, hogy továbbhaladva még több csoda vár rám.
Megillatolva még 6 év után is gyümölcsös. Oszi és kajszibarack, ananász végül akácmézzel zár. Ha ez a bor kábítószer lenne én függo lennék az biztos. Vegül megkóstolom. Ízlelobimbóim szinte örömtáncot járnak, hogy megajándékoztam oket ezzel a nedüvel. Annyi maradékcukor van benne, mint egy 6 puttonyos aszúban tehát több, mint 150 g/l. Mégis könnyed és kecses, mert savai ellensúlyozzák édességét. Egyszeruen tökéletes.
Erre a borra kanadai barátnénk csak annyit mondott: "This is ridiculously good." azaz ez Nevetségesen finom. Ilyen ez a bor!
|